Az internetprotokoll (angolul Internet Protocol,
rövidítve: IP) az internet- és internetalapú hálózatok egyik alapvető szabványa.
E protokoll segítségével kommunikálnak egymással az internetre kötött
számítógépek, hálózati eszközök, webkamerák stb. A protokoll meghatározza a
hálózat elemei között küldhető üzenetek felépítését, sorrendjét.
Az internetprotokoll heterogén, nagy kiterjedésű hálózatok jellemző protokollja párjával, a TCP-vel (Transmission Control Protocol, adatátvitel-vezérlési protokoll). Általában együtt, TCP/IP-ként említjük a két protokollt.
Az IP a forrás- és célállomásokat - az úgynevezett hostokat - címekkel azonosítja, amelyek 32 biten ábrázolt egész számok, melyeket hagyományosan négy darab, 0 és 255 közé eső, ponttal elválasztott számmal írjuk le a könnyebb olvashatóság miatt, például 192.168.42.1. Az IP-címek felépítése hierarchikus: a szám bal oldala (vagy szakmai nevén a legnagyobb helyiértékű bitek felől indulva) a legfelső szintet jelenti, és jobbra haladva az ez alatti szinteket kapjuk meg, például egy szolgáltatót, a szolgáltató alatti ügyfeleket, és az ügyfelek alatti egyes számítógépeket.
Kattints ide az IP-címed megállapításához.
A TCP/IP-re épülnek az internet magasabb szintű protokolljai, például az FTP (File Transfer Protocol, fájlátviteli protokoll), HTTP (Hypertext Transmission Protocol, az ún. hipertext-átviteli protokoll), illetve az elektronikus levelezés protokolljai (SMTP, POP3, X400 stb.).
A hagyományos IP-protokoll szerinti IP-címeket nevezzük "IPv4" címeknek is, ami a negyedik generációs (v4, version 4) internetprotokollt jelenti. Bár kezdetben jól megfelelt, az internet előre nem látott növekedése közben sok problémába ütköztek a hálózati szakemberek. Egyik ilyen az, hogy nem elégséges a kiosztott címek mennyisége. Gondot jelent, hogy nem támogatja a protokoll a mobilitást, a titkosítást - ezek megoldására jött létre az IPv6.
Az egyre fogyatkozó számú IPv4-címek problémájánat az IPv6, vagyis a hatodik generációs címzésmód orvosolja. Az IPv6 32 bit helyett 128 biten ábrázolja a címeket (mintha a mostani 4 helyett 16 byte-ból álló IP-címeket használnánk), például 3ffe:2f80:3912:1.
Forrás: Wikipédia
Bővebb leírás a Magyar Elektronikus Könyvtárban
Az internetprotokoll heterogén, nagy kiterjedésű hálózatok jellemző protokollja párjával, a TCP-vel (Transmission Control Protocol, adatátvitel-vezérlési protokoll). Általában együtt, TCP/IP-ként említjük a két protokollt.
Az IP a forrás- és célállomásokat - az úgynevezett hostokat - címekkel azonosítja, amelyek 32 biten ábrázolt egész számok, melyeket hagyományosan négy darab, 0 és 255 közé eső, ponttal elválasztott számmal írjuk le a könnyebb olvashatóság miatt, például 192.168.42.1. Az IP-címek felépítése hierarchikus: a szám bal oldala (vagy szakmai nevén a legnagyobb helyiértékű bitek felől indulva) a legfelső szintet jelenti, és jobbra haladva az ez alatti szinteket kapjuk meg, például egy szolgáltatót, a szolgáltató alatti ügyfeleket, és az ügyfelek alatti egyes számítógépeket.
Kattints ide az IP-címed megállapításához.
A TCP/IP-re épülnek az internet magasabb szintű protokolljai, például az FTP (File Transfer Protocol, fájlátviteli protokoll), HTTP (Hypertext Transmission Protocol, az ún. hipertext-átviteli protokoll), illetve az elektronikus levelezés protokolljai (SMTP, POP3, X400 stb.).
A hagyományos IP-protokoll szerinti IP-címeket nevezzük "IPv4" címeknek is, ami a negyedik generációs (v4, version 4) internetprotokollt jelenti. Bár kezdetben jól megfelelt, az internet előre nem látott növekedése közben sok problémába ütköztek a hálózati szakemberek. Egyik ilyen az, hogy nem elégséges a kiosztott címek mennyisége. Gondot jelent, hogy nem támogatja a protokoll a mobilitást, a titkosítást - ezek megoldására jött létre az IPv6.
Az egyre fogyatkozó számú IPv4-címek problémájánat az IPv6, vagyis a hatodik generációs címzésmód orvosolja. Az IPv6 32 bit helyett 128 biten ábrázolja a címeket (mintha a mostani 4 helyett 16 byte-ból álló IP-címeket használnánk), például 3ffe:2f80:3912:1.
Forrás: Wikipédia
Bővebb leírás a Magyar Elektronikus Könyvtárban